Szentendrei határcsárda | 1929 óta töretlenül
83
page-template,page-template-full_width,page-template-full_width-php,page,page-id-83,ajax_fade,page_not_loaded,,select-theme-ver-3.5.2,wpb-js-composer js-comp-ver-5.0.1,vc_responsive
 

1929 óta töretlenül

A legjobb ételek a legjobb helyen Szentendrén.

a mi történetünk

1929-ben nyitotta meg kertjével a Dunára néző vendéglőjét Szentendre és Leányfalu határában a tahi születésű G. Szabó István. A HATÁRCSÁRDA hamar hírnévre tett szert kiváló étkei, cigányzenekara, szüreti báljai révén. A szigetre történő dunai révátkelés közvetlen szomszédjában a forgalom szinte mindig biztosított volt, de híresen jó konyhájáért messziről felkeresték a mulatni vágyók. Egyik a kevesek közül Szentendrén, amelyik a régi időkben nyílt, átvészelte a háborúkat, államosítást és ma is eredeti épületében, nosztalgikus hangulatban fogadja a vendégeket. Népszerűségét régi fotók, képeslapok bizonyítják, csónakkal, kerékpáron, messzebbről motorral, automobillal érkeztek ide a vendégek, hogy megkóstolhassák a vendéglős „nagy forgalom, tisztes haszon” elve szerint gazdagon mért, de megfizethető „Határcsárda Tál”-át. Ősszel a szüreti bálakon mulattak a vendégek – régen húzták itt Bujkó Béla, Rigó Péter muzsikusok is – télen az 1 Ft-os disznótoros vacsoráért adták egymásnak a kilincset a környékbeliek.

 

A tulajdonos fiával együtt működtette a vendéglőt, majd az utód 1947-ben vette át. Magánzóként csupán néhány évig üzemeltette, hiszen az állam 1951-ben erre a vendéglátóegységre is rátette a kezét. Maradt a név, amely védjegy volt a környéken, így a Szentendrei Vendéglátóipari Vállalat intézményeként évtizedekig megélt jó híréből a csárda.

 

A rendszerváltás után ismét magánkézbe került, napjainkban is megszakítás nélkül üzemel.

 

Forrás: Ferenczy Múzeum adattára, és Pethőné Németh Erika publikációi
A csárda és vendégei 1935 körül
A csárda az 1960-as években.

Szentendrei Határcsárda

Rendezvények bonyolításáért, asztalfoglalásért keressen minket.
Asztalfoglalás